2021. május 10. hétfő Ármin, Pálma, Mira napja van. Holnap Ferenc napja lesz.

Tájékoztatjuk Látogatóinkat, hogy a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése keretében a beruházás első része befejeződött, a második ütem folyamatban van.

A Népfőiskola Alapítvány a beruházás ideje alatt is várja Látogatóit programjaival, szolgáltatásaival, melyekről továbbra is tájékoztatjuk honlapunk olvasóit.


Kerkai Jenő Kollégium

Kerkai Jenő jezsuita szerzetes bronz mellszobrát vasárnap leplezték le a Lakiteleki Népfőiskolán. Az alkotást Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója avatta fel.

Kerkai Jenő jezsuita szerzetes bronz mellszobrát vasárnap leplezték le a Lakiteleki Népfőiskolán. Az alkotást Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója avatta fel.

Lezsák Sándor az ünnepségen egyebek között azt hangsúlyozta: vissza kell hódítanunk a Kárpát-medence sok-sok területén ősi hitünket, a kereszténységet, ennek érdekében tett sokat Kerkai páter.

Hermann Zsolt és Hermann Andrea alkotását Apor Vilmos és Prohászka Ottokár püspök mellszobra mellett állították fel a népfőiskola Keresztény Panteonjában. A szobrot Spányi Antal székesfehérvári püspök áldotta meg.

Kerkai Jenő (1904–1970) jezsuita szerzetes, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete) létrehozója és fő szervezője volt. Érettségi után papi pályára jelentkezett, az Innsbrucki Egyetemen kezdte meg teológiai tanulmányait. 1924 februárjában lépett be a jezsuita rendbe, 1934-ben szentelték pappá.

1935-ben Farkas Györggyel és Ugrin Józseffel indította el a KALOT-ot a szegedi tanyavilágban. A negyvenes évek közepére a KALOT országos viszonylatban is a legjelentősebb szervezetté nőtte ki magát: már húsz népfőiskolája, több mint 3000 tagegyesülete volt.

Kerkai Jenőt 1949 februárjában, néhány nappal Mindszenty bíboros elítélését követően tartóztatták le. 1949. augusztus 18-án zárt tárgyaláson hat év fegyházbüntetésre ítélték, majd 1951-ben antiszemitizmus koholt vádjával további négy évet kapott. A börtönbeli kínzások, bántalmazások következtében 1954-ben idegösszeomlást és szívinfarktust kapott; fél szemére megvakult. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult. 1957 áprilisában felszólítást kapott, hogy vonuljon be újra a börtönbe és töltse le hátralévő büntetését. Barátai és rendtársai hiába próbálták rábeszélni az ország elhagyására, nem kívánt élni ezzel a tényleges lehetőséggel. A büntetéséből hátralévő időt Márianosztrán kellett letöltenie. 1970-ben Pannonhalmán halt meg.

(Forrás: MTI)

További fotók ide kattintva megtekinthetők a képtárban